Publikationen

Bücher und Monographien:

  1. Sinn, Deutung, Paradigma. Schriften zu Trakl, Kafka, Musil, Celan, Ottlik, Turczi und der Literatur. Grin Verlag 2010. (208 Seiten)
  2. Kétségek és kettősségek. Az irodalom lételméleti és hermeneutikai kérdései. Anonymus 2011 (167 Seiten)
  3. Prolegomena zur Literaturontologie. Frankfurt: Peter Lang, 2012. (308 Seiten)
  4. Das ungewisse Etwas. Hamburg: Kovač, 2014 (284 Seiten)

Deutsch- und kroatischsprachige Studien:

  1. Gedanken zur Handhabung der Begriffe in Robert Musils Der Mann ohne Eigenschaften. In: Budapester Beiträge zur Germanistik (Schriftenreihe des Lehrstuhles für deutsche Sprache und Literatur der Loránd-Eötvös-Universität) Bd. 22 1991. 69–75. (7 Seiten)
  2. Die Struktur wissenschaftlicher Resolutionen. In: Berliner Beiträge zur Hungarologie. (Schriftenreihe des Seminars für Hungarologie an der Humboldt-Universität zu Berlin) Bd. 10 1997. 59–83 (23 Seiten)
  3. Ontologie der Faktizität und Hermeneutik der Genesis. In: Irodalomtudomány 1999/2. 120–154 (33 Seiten)
  4. Literatur und Hermeneutik. In: Ernő Kulcsár-Szabó u. Mihály Szegedy-Maszák (Hrsg.): Epoche – Text – Modalität. Max Niemeyer Verlag 1999. 235–248 (14 Seiten)
  5. Romantizam i hermeneutika: beskrajna perfektibilnost i indefinitna kreacija. In: Umjenost Riječi 1999/3–4. 231–241 (10 Seiten)
  6. Die Aspekte der Poeto-Linguistik und der Horizont der Hermeneutik. In: Acta Germanistica Savariensia (IV) 2000 (6 Seiten)
  7. Zeit an der Zeit. In: Hungarian Studies 15/2 (2001). Akadémiai Kiadó. 169–202 (34 Seiten)
  8. Entdeckung, Entschlüsselung, Entfaltung, Entbergung. Literaturwissenschaftliche Verstehens- und Verständigungsansätze in hermeneutisch-fundamentalontologischer Sicht. In: Klaus Bonn/Edit Kovács/Csaba Szabó (Hrsg.): Entdeckungen (=Debrecener Studien zur Literatur). Peter Lang 2002. 121-133 (13 Seiten)
  9. Mythoepisches Sprechen in Celans Tenebrae. In: Ernő Kulcsár-Szabó – Csongor Lőrincz – Gárbor Tamás Molnár (ed.): Spielarten der Sprache. Osiris 2004. 342–368 (27 Seiten). Auch in: Plurale. Zeitschrift für Denkversionen Bd. 4 (2005). 225-251.
  10. Hermeneutische Glossen zu Georg Trakls De Profundis. In: Ernő Kulcsár-Szabó – Csongor Lőrincz – Gárbor Tamás Molnár (ed.): Spielarten der Sprache. Osiris 2004. 289–302 (14 Seiten)
  11. Über die poetologische Textimmanenz literarischer Zeit. In: Studia Germanica 2005/2. 175-185 (11 Seiten)
  12. Grenzerfahrung, Ereignis, Andenken und Andacht. Ontologische Verorung der Interpersonalität des Gedenkens in Robert Musils Amsel. In: Éva Kocziszky: Orte der Erinnerung (Istros-Bücher 1) 2009. 289–302 (9 Seiten)
  13. Die Hermeneutische Dimension der Mehrdeutigkeiten in Kafkas Der Wunsch Indianer zu werden. In: Jahrbuch der ungarischen Germanistik (2008) 117-136 (20 Seiten)
  14. Lyrik, Liturgie und Literarizität in István Turczis Ein Jahr. In: Berliner Beiträge zur Hungarologie 15 (2010) . 107-144 (38 Seiten)
  15. Identitäts- und Wissenschaftskonzept des konservativen Judentums im Ungarn der späten Donaumonarchie erläutert am Beispiel von Wilhelm Bacher. In: Donau-Institut Working Paper No. 35 (2014) (28 Seiten)
  16. Ereignis, Öffentlichkeit und Latenz von Literatur. Literaturontologische Überlegungen zu Arthur Schnitzlers Der Sohn. In: Kulcsár-Szabó, Zoltán: Signaturen des Geschehens. Bielefeld: transcript 2014. 69-88 (20 Seiten)

Längere Studien in Ungarisch:

  1. Lukács 15:11–32 avagy protokerügmatikai lehetőségekről. In: Protestáns Szemle 1996/3. 210–226 (16 Seiten) bzw.: Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Osiris 2000. 534–550
  2. A bibliai és a rabbinikus hermeneutikai hagyomány metszéspontjában (A jánosi vándorperikópa [Jn 8:1–12] egy lehetséges rabbinikus értelmezéséről). In: Protestáns Szemle. 1997/2. 82–126 (38 Seiten) bzw.: Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Osiris 2000. 438–473
  3. Tudományos hagyomány, hagyományos tudomány. In: Literatura 1997/2. 136–163 (27 Seiten)
  4. „Az illatot aromává változtatni“ (A műfordítás hermeneutikai távlatairól) In: A fordítás és intertextualitás alakzatai. Anonymus 1998. 269–281 (12 Seiten)
  5. Ontikus kritika és ontológiai krízis. In: Holmi. 1999/7. 792–801 (10 Seiten)
  6. Gondolatok A ló meghal, a madarak kirepülnek krononómiai értelmezendőségéről. In: Irodalomtudomány 1999/1. (13 Seiten) ill. újabban In: Tanulmányok Kassák Lajosról. Anonymus 2000. 135–146
  7. Vers, ima, közelítő beszéd. Értelmezési kísérlet Celan Tenebrae című verséhez. In: Pannonhalmi Szemle 2003/1. 78–95 (18 Seiten). Újabban Antropológia és ontológiai irodalomtudomány. In: Biczó Gábor és Kiss Noémi (szerk.): Antropológia és irodalom. Csokonai Kiadó 2003. 100–116
  8. Reflexiók Nietzsche igazságkoncepcióira. In: Életünk 2004/7-8. 687-701 (15 Seiten)
  9. Az irodalmi megértés fordulata mint az applicatio actus exercitusa, In: Bónus Tibor, Eisemann György, Lőrincz Csongor, Szirák Péter: A Hermeneutika vonzásában. Ráció 2010, 72-85 (14 Seiten)
  10. Líra, liturgia, literalitás Turczi István költészetében. Az ima indiszponibilitásának ontológiai jelentősége. In: Radvánszky Anikó és Sütő Csaba András (szerk.): Tények melankóliája. Tanulmányok Turczi István műveiről. Budapest: Ráció 2012, 87–111 (25 Seiten)

Artikel, Konferenzbeiträge bzw. Korreferate in Ungarisch (Auswahl):

  1. A műfordítás gyakorlati lehetetlenségében rejlő lehetőségekről. In: Metsze(t)t 1993/3–4. 99–103 (5 Seiten)
  2. Játék vagy játszma (Heidegger: Bevezetés a metafizikába – észrevételek a magyar fordításhoz). In: Pannonhalmi Szemle 1996/1. 127–131 (5 Seiten)
  3. Gondolatok a bibliai (tánáchi) istenképzetek ontológiai relevanciájáról. In: A vallások és az európai integráció II. Balassi Kiadó 2000. 172–177 (6 Seiten) Megjelent még aVilágosság 2000/8–9. számában is (39–44).
  4. Gondolatok a nyelvköziség és a szövegköziség viszonyáról. (Hozzászólás Józan Ildikó Műfordítás és intertextualitás című írásához) In: Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Osiris 2000. 299–303 (5 Seiten)
  5. Hozzászólás Oláh Szabolcs A hittapasztalat hozzáférhetősége a nyelv retorikai teljesítményében című írásához. In: Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Osiris 2000. 507–510 (4 Seiten)
  6. Georg Trakl De Profundisának margójára. In: Vigilia 2004/4. 292–298 (7 Seiten)
  7. A keresztény-zsidó testvériség amfibóliái Bobrowskinál. In: Apáczai-Füzetek 3. 2008. 128-137 (10 Seiten)
  8. A Tóra, a Biblia, a Talmud és a zsidóság viszonya. In: Disputa 2008/11 18-23. (5 Seiten)
  9. Az isteni kinyilatkoztatás problémája a hászkálát követő zsidó vallásbölcseletben. In: Hubai Péter – Majsai Tamás (szerk.): A Te könyvedbe mind ezek béírattak. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola 2011, 327-336 (10 Seiten)
  10. Evocatio patris, provocatio patrum. A Harmonia cælestis Első Könyvének irodalomelméleti kihívásairól. In: Görcsné Muzsai Viktória (szerk.): Kultúrák és nyelvek között – kompetensen. Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó 2011, 163–170 (8 Seiten)
  11. A zsidóság tudományának zunzi koncepciója a fiatal Scheiber Sándor írásértelmezésében. In: Babits Antal (szerk.): Papírhíd az egyetemes kultúra szolgálatában. Tanulmánykötet Scheiber Sándor születése századik évfordulójára. Budapest: Logos 2013, 259–273 (15 o.)
  12. Esemény, átlényegülés és az elbeszélés performanciája. In: Bónus, Tibor (Hrsg.): A forradalom ígérete?: Történelmi és nyelvi események kereszteződései. Budapest: Ráció Kiadó, 2014. S. 305-317. (13. Seiten)